Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Olvasd el!! (FONTOS!)

 

Ne feledd! A kutyatartás nem könnyű , nem olcsó , és a nevelésük türelmet , időt , figyelmet és rengeteg szeretetet igényel .

A kis aranyos , cuki , szőrgombóc kiskutyát ne azért hozzuk a házunkba mert éppen dicsekedni akarunk vele , vagy ha felnő , kidobjuk , mert már nem olyan helyes , mint régen.Ha ezt tervezgetitek , én kérlek titeket , Inkább   ne legyen kutyátok , hisz erre a sorsa juthatnak.

                 

Havonta 20-30 kóbor kutyát fog be az ebrendészet Kecskeméten. Ez a szám egyre nő, sokszor kölyökkutyák is az utcára kerülnek. A menhelyeken pedig egyre kevesebb a hely. A Menhely Alapítvány ebrendészeti telepén hamarosan új kenneleket kell beállítani, ezekkel próbálják tehermentesíteni a zsúfolt telepet.

 

                 

                       Kutyaélet Udvarhelyen

 

A kutyákra – az em­be­rekkel ellentétben – mindig számíthatunk. Ha bajban vagyunk, megvigasztalnak, ha vidámak vagyunk, együtt örvendenek velünk, és mind­ezért cserébe semmi másra nincs szükségük, mint egy kis törődésre. A kutya az a társ, amely a leghűségesebben kitart mellettünk, legyen az nemes vérvonalú, fajtiszta eb, vagy egy girhes, keverék szőr­cso­mó. Arról talán kevesen tud­nak, hogy vannak világ­hí­rű, fajtagyőztes példányok is városunkban, kóbor kutyát min­dennap látunk. Elme­gyünk mellettük, talán félünk is tőlük – de vajon milyenek mindennapjaik? Ennek néz­tünk utána... 

Ebek harmincadján
A központ környékén na­pon­ta látom azt a drótszőrű, keve­rék kiskutyát, amely szorgos brókerként állandóan siet vala­hová, mintha folyton késés­ben volna. Nincs rajta nyak­örv, nem gazdi sétáltatja, meglehet, hogy kóbor jószág. Még nem fogták be, eddig megúszta. Nem úgy hat társa, amelyeket nemrég a Farcádi utcában fogtak be. Kelemen Klára, a polgármesteri hivatal munkatársa megnyugtatott: nem hurkos-rángatós meg­oldás­sal kerítik kézre a kóbor ebeket, hanem az AVE Har­ghi­ta egy alkalmazottja altató lö­ve­dékkel fogja be. Ennek hátránya az, hogy a kutya még elfut egy darabon a löve­dék­kel, amíg hat az altató, és bi­zony árkon-bokron át utána kell eredni. A szendergő állatot a menhelyre viszik. A polgármesteri hivatal erre a célra ki­jelölt, Rákóczi utcai ingatlanjában jelenleg 13 kutya ra­bos­kodik, ezeket a törvények szerint 14 napig tartják fogva. Né­ha ennél hosszabb ideig is kénytelenek ellátni őket, ad­dig, amíg a szerződött brassói cég értük jön. Ha nem jelent­ke­zik senki a várakozó ku­tyákért, végleg elaltatják őket. Rit­kán jelentkezik gazdi, hi­szen a 86 lejes befogási díjat ne­ki kell visszafizetnie. A gazdátlan, senkinek sem kellő négylábúakat ingyen örökbe fo­gadhatja bárki, csupán egy nyi­latkozatot kell aláírnia, a­mely­ben megígéri, hogy eleget tesz a kutyatartás kö­ve­tel­mé­nyei­nek. Ez viszont ritkán fordul elő. Ezeket az ebeket szin­te már kutyába sem veszik. É­vente átlagban mintegy 60–70 gazdátlan kutyát fognak be, és többségüket elaltatják.
Eutanázia, majd szakvélemény

                                          

 

Magam sem tudom eldönteni, hogy jókor vagy rosszkor érkeztem Sándor Zsolt állatorvos rendelőjébe. Épp akkor hoztak be egy 19 éves, nagybe­teg kutyust. El kellett altatni. Talán egy perc sem volt az e­gész. „Ezt kihagynám a szak­mám­ból” – mondta. „Volt olyan is – folytatta –, aki azért a­karta elaltattatni, mert sokat u­gatott. Elzavartam innen.” Az elaltatott, néhai házi kedvenc gazdájának meghagyta: te­messe el. Nem csupán em­ber­ségből, hanem egészségügyi meggondolásból is. Nem léte­zik állattemető, a dögkút sem működik, és helyi szinten elé­getni sem lehet a teteme­ket. Ez az egyetlen biztos meg­oldás. „Fogadom, hogy sose volt beoltva” – mondta Sándor Zsolt, miután a gazdi egykedvűen és sietősen elment. Ter­mé­szetesen a kutyára értette. Bizony, még mindig kevesen tudják, miből is áll a kutya­tar­tás. A veszettség elleni oltást minden 3 hónaposnál nagyobb kutyánál kötelező elvégezni, és évente megismételni. Nem árt háromhavonta féregtele­níteni. Ezenkívül ajánlatos évente egyszer beoltani minden kutyát az öt legveszélyesebb betegség ellen. A veszélyesnek minősülő kutyákat ki­zárólag szájkosárral, pórázon szabad sétáltatni. „A jó vi­szont az, hogy egyre több tiszta faj jön be Udvarhelyre” – tette hozzá. Ez pedig azt jelenti, hogy a kutyatartók többé-kevésbé dokumentálódnak is. 
Azt a kutya mindenit! 
Udvarhelyen az 1200 ku­tyából 5–600 tiszta faj, tudtam meg továbbá Sándor Zsolttól. Jelen pillanatban tárgyalások folynak a csíkszeredai Hardogs Ebtenyésztők Egyesületével egy udvarhelyi fiók létreho­zá­sáról. Ez több szempontból is fon­tos volna, hiszen megköny­nyí­tené a versenyeken való részvételt, vagy akár ver­se­nyek szervezését, hivatalos ku­tyakiképző iskolát létesít­het­nének, és még sorolhatnánk. Egyre több a japán palo­tapincs, labrador, golden ret­rie­ver, magyar vizsla, de sok szi­bériai huskyt is találunk – ezek részben a Sza­bó Károly jelenlegi megbízott könyv­tárigazgató által nevelt pél­dányok leszármazottai. A nyá­rias időben szinte magu­kon kívül lihegő, az északi hidegről álmodozó kutyák or­szágos első helyezést értek el 2006-ban szánhúzó versenyen. Jelenleg épp három kis husky- kölyök visít remegve az almon – még ki sem nyílt a szemük. „Genetikailag hiányzik belőlük az agresszió – mondja Szabó Ká­roly –, soha nem eshet meg, hogy élelem nélkül a jeges pusztában megtámadjanak bárkit is”. A Szent János utca végében, egy garázsban kialakított „la­k­osz­tályban” tanyázik ő­méltó­sá­ga, Pi-Et-Ra Webby of Trefilio, vagyis a bull­masz­tif­fek király­nő­je. „Minden országos és nem­zetközi díjat összegyűjtött, amit kutya megsze­rez­het” – mondja büszkén Lőrincz Ló­ránt vállalkozó, Webby gazdája. Amint kinyílik a garázsajtó, egy hatalmas, bu­sa fejű teremtmény ront ne­kem – kissé hátrahőkölök. Az­tán megnyalja a kezemet, és már játszana is. A világ le­g­jobb vérvonalából va­ló, csak­úgy, mint „férjeura”, Cherokee. „Ez veszélyesnek minősülő ku­tya?” – gondolom magamban, amint a fel-le koslató ebet né­zem. Értő kezekben nem az. Ér­tő kezekben minden kutya az­zá válhat, ami természet ad­ta rendeltetése: hogy az ember igaz barátja, hű társa legyen jóban-rosszban egyaránt. Ahogy Nagy Lajos írja Kép­te­len Természet­raj­zá­ban: „A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meg­lapul, és nyalogatja a ci­pőjét. Ha pedig meghal a gaz­dája, akkor a kutya nagyon szo­mo­rú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája halála u­tán nem eszik, nem ugat, lefekszik, és ő is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra, amely a gaz­dája halála után is kö­zö­nyös ketyegéssel jár tovább, a­mi­ért is a zsebóra egy hűtlen ku­tya.” 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kutyák által terjesztett betegségek
Lehetnek állatról állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek (zoonózis). A leggyakoribb a férgesség, a veszettség, a leptoszpirózis, azaz májgyulladás, a vesegyulladás, továbbá a bolhák, kullancsok által terjesztett betegségek. Különösen veszélyes a terhes nőkre az ún. toxoplazmózis. A betegség kórokozói a méhlepényen tapadnak meg, ezért előfordulhat vetélés, és megeshet az is, hogy a csecsemő vakon születik. Ezért rendkívül fontos egy ismeretlen kutya által okozott esetleges marás esetén haladéktalanul jelenteni az esetet, befogatni és kivizsgáltatni az állatot – és természetesen saját magunkat is. 



Melyek a veszélyes kutyafajok? 
A 2002/55-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a veszélyesnek minősíthető fajkutyák két csoportba sorolhatók. Az I. csoportba három faj tartozik: a pit bull, a boerbull, valamint a bandog és keve­rékeik. Ezek harci kutyák, amelyek tartása nem tiltott, viszont sterilizálásuk kötelező, a cél ugyanis az, hogy ezek a fajok fokozatosan eltűnjenek. Ezenkívül a rendőrségen is jelenteni kell, és tetovált kódszámot kapnak, vagy mikrochipet ültetnek a bőrük alá. A II. csoportba a következő fajok tartoznak: staffordshire bull terrier, amerikai staffordshire terrier, tosa inu, rottweiler, argentin dog, nápolyi szelindek, masztiffok, fila brazileiro, kaukázusi juhászkutya, cane corso. Ezek tenyésztése nem tiltott, de a rendőrség számos esetben az ilyen fajtájú kutyák tulajdonosától is megköveteli a tetoválásos vagy mikrochipes eljárást, illetve a bejelentést. A kutyatartásra vonatkozó szabályok, törvények megsértése 100-tól 3000 lejig terjedő bírságot vonhat maga után. 



Hol sétáltathatunk? 
A helyi tanács 2001/1-es és 30-as határozata alapján szabad sétáltatni az Árpád-pataka mentén, a Hunyadi terelőútnál, illetve a Szászok tábora környékén. Voltak sétáltatást tiltó táblák többek közt a parkban, de szőrén-szálán eltűntek. Természetesen azóta is ott sétáltatnak a gazdik, ahol érik, ennélfogva a központ környéki legkisebb zöldterület is tele van „aknákkal”. „Nem büntettünk, csak figyelmeztettünk” – ingatta fejét kérdésemre Kelemen Klára. És valóban, mit is lehetne tenni? Ez a kérdés egyelőre függőben marad. 

                                   

NEM SAJÁT ÍRÁS!